LE 2017.08.07. 14:11

Mohácstól Szigetvárig

kerekasztal1.jpgA Szentgotthárdi Történelmi Napok keretében került sor július 29-én a színház aulájában arra a kerekasztal beszélgetésre, amelyen több tucat érdeklődő, köztük Huszár Gábor polgármester is jelen volt. A közelmúltban megjelent, történelmi témájú kiadványok adták az apropóját a kis előadásoknak és beszélgetésnek. Dr. Tóth Ferenc, a Történettudományi Intézet  tudományos tanácsadója mutatta be kollégáit, Dr. Papp Norbertet, a Pécsi Tudományegyetem tanszékvezetőjét, és Farkas Gábor Farkast, az Országos Széchenyi Könyvtár osztályvezetőjét. Bevezetőként elmondta, hogy fontos szerepe volt a folyóvizeknek egyes történelmi eseményeknél, csatáknál, ezért is adták a „Sorsforduló a folyó mentén” címet ennek a rendezvénynek. Kiemelte, hogy a törökök elleni közdelem egy része folyóvizek mentén zajlott le.

Farkas Gábor Farkas a mohácsi csatára hegyezte ki mondanivalóját, már csak azért is, mivel erről jelent meg egy átfogó tartalmú, szép küllemű kiadvány. Elmondta, hogy lényegében a nagykanizsai katonáskodása idején „fertőződött meg” azzal, hogy kutassa történelmünk ezen jelentős  eseményét, korszakát. A magyar könyvek szakértőjeként ezért is erősen kapcsolódik Mohácshoz. Ottlik Géza szavaira utalva szólt arról, hogy nincs még egy ország, ahol úgy ünnepelnék a történelmi veszteségeiket, mint nálunk, mintha ezek győzelmek lettek volna. A mohácsi csata 1526. augusztus 29-én délután háromkor kezdődött és nagyjából hat órára véget is ért. Augusztus 29. a törökök számára szent dátum, hiszen 1521. augusztus 29-én esett el Nándorfehérvár, valamint ezen a napon vették be Budát 1541-ben. A mostani könyve újabb fontos kutatási eredményeket tartalmaz. De ez a téma nemcsak a történész szakmát mozgatja meg, hiszen két szombathelyi szakorvos például cáfolta azt, hogy II. Lajos a mohácsi csatában esett el, szerintük ugyanis hat héttel később hunyt el. Az ő véleménye szerint a királyt Mohácsnál egy olyan anyagú talajba temették, ami konzerválta a testet. Sok egyéb tényező is azt támasztja alá, hogy valóban a csatában esett el II. Lajos, és ott el is temették.

kerekasztal4.jpgPapp Norbert a szigetvári csatáról, annak kapcsán megjelent könyvről beszélt. Emlékeztetett arra, hogy a már 72. életévébe lépő Szulejmán szultánnak 1566 nyarán a szigetvári a 16. hadjárata volt. Már betegen vállalta fel ezt a csatát. Több, mint egy hónapos ostrom után foglalták el a várat, de a csata után meghalt Szulejmán, röviddel később pedig Zrínyi Miklós, a várvédő kapitány is. A kutatás kiderítette, hogy nem akarták a török sereg harci kedvét szegni, az egységet megbontani azzal, hogy bejelentik a szultán halálát, s a legendák szerint egy álszultánt jelöltek ki a szerepére. Nem tudták azonban, mit kezdjenek Szulejmán holttestével, s végül úgy döntöttek, hogy kiszárítják, és eltemetik. A belső szerveket a feltételezések szerint kiemelték, és szintén elföldelték. A kutatások azt mutatták ki, hogy a sír környékén egy dzsámit és erődítményt létesítettek. A városszerű emlékhelyet Turbéknak nevezték. Ennek ideológiai üzenete volt a törökök számára. A vita most leginkább arról folyik, hogy hol is van valójában Szulejmán szigetvári síremléke (türbéje). 2013 óta új informatikai eszközök, módszerek segítségével valósították meg az események környezeti rekonstrukcióját. Ebből kiderült, hogy a korábban a síremlékként hitt két helyszín téves volt, s a valóságban ez a vártól 4-4,5 kilométerre lehetett egy magaslati helyen. Ez egy városnyi terület, aminek kutatása tovább folyik.

Tóth Ferenc a többi kiadványt is megismertette az érdeklődőkkel, röviden beszélt a tartalmukról is. Ezek között Montecuccolitól származó francia nyelvű történelmi könyv újabb kiadása is szerepelt. A szentgotthárdi származású történész felhívta a figyelmet arra, hogy a hadtörténet egy rendkívül érdekes, izgalmas terület, rengeteg kutatási anyaggal. Mint mondta, jelenleg folyamatban van egy újabb francia nyelvű történelmi témájú könyv kiadása, amelynek szintén vannak gotthárdi vonatkozásai. Tóth Ferenc megemlítette azt is, hogy készül, és rövidesen megjelenik a szentgotthárdi csatához kapcsolódó, 2014-es jubileumi emlékkonferencia tanulmányait tartalmazó kötet is. Bemutatta a Zágorhidi Czigány Balázzsal együtt szerkesztett, Szent Márton konferenciáról szóló könyvet is.

Többen is hozzászóltak, kérdéseket tettek fel az elhangzottakkal kapcsolatban, például, hogy mi az igazság arról, hogy halász találta meg II. Lajos holttestét, és valójában hol feküdt az, mi lett Szulejmán belső szerveivel, hogyan temették el azokat, és hogyan függtek össze, hogyan hatottak egymásra a mohácsi csata idején dúló európai ütközetek. Képaláírások: Vajon mit írnak a törökökről? A résztvevő szakemberek: Tóth Ferenc mellett jobbra Farkas Gábor, balra Papp Norbert