1. július 1-jén alakult át a Zalaszentgróti Állami Gazdaság Zal-Agro néven Zrt-vé, amely jelenleg Zala megye egyik legjelentősebb mezőgazdasági vállalkozása. Mi több, tejtermelés vonatkozásában a második helyet tölti be. A türjei központi telephelyen Szabó László elnök-vezérigazgatóval és Borsos János állattenyésztési ágazatvezetővel beszélgettünk a múltról, jelenről és jövőről.

Mint megtudtuk, az állami gazdasági időhöz képest a termelés szerkezetében és annak arányában nemigen történt változás, a korábbi gyümölcstermesztés azonban megszűnt. A tehénállomány az 1980-as évek elején 700-750 volt. A létszám az 1990-es évek elejétől fokozatosan csökkent, manapság 400 körüli.

zalagrofoto2.jpg-  A legnagyobb árbevételt a tehenészet hozza, azaz éves szinten nagyjából 300 millió forintot. Foglalkozunk még egyebek mellett szántóföldi növénytermesztéssel, takarmánynövény termesztéssel, kalászos gabonák vetőmagtermesztésével, valamint lucernapellet előállításával. Összesen 2000 hektáron gazdálkodunk. Az 1500 hektárnyi, korábban állami tulajdonú megművelt földterületet most már az új tulajdonosoktól béreljük – árulta el Szabó László.

- Az egész állomány holstein-fríz, a növendék állomány, a szaporulat 900 körüli, az éves lefejt tejmennyiség pedig nagyjából 4 millió liter – tette hozzá Borsos János. Aztán sorolták az eddigi eredményeket: 2014-ben 3 millió, 2015-ben 3,7 millió, 2016-ban pedig 4 millió liter volt a lefejt mennyiség, az idén várhatóan ez eléri a 4,4 millió litert. Négy éve egy tehénre 8200 liter tej, tavaly 10 ezer, az idei első félévben 10 ezer 200 liter tej jutott. Ebben nagy szerepet játszott, hogy a takarmányozás mind mennyiségileg mind minőségileg javult, ami annak is betudható, hogy a 2010-es tulajdonosváltás eredményeként a társaság részvényeinek többsége szakmai befektető kezébe került. A váltás új ügyvezetéssel is járt. Több helyen is gyűjtöttek tapasztalatokat mind idehaza, mind az Egyesült Államokban az elmúlt években. Az állattenyésztés és a növénytermesztés szakembereinek jó együttműködése is eredményezte a tejhozam jelentős növekedését. A tenyésztés, a tartástechnológia is fejlődött, ami Bakos Gábor szaktanácsadónak is köszönhető.

Az ágazatvezető elárulta, hogy hagyományosan a Pannontej Zrt. a tej átvevője, de az átvételi ár itt is erősen ingadozott az elmúlt években. Az előírt beruházásokat megvalósították, így a trágyatechnológiait is.  A fejőházat, a tejházat 2010-ben újították fel. Az előbbi 24 állásos. Az istállókat is igyekeztek korszerűsíteni az állattartás jobb körülményeinek biztosítása érdekében, ennek ellenére még elég mostohák a körülmények, amelyeken az agyagi erő függvényében igyekeznek tovább javítani.

Az elnök-vezérigazgató konkrét adatokkal is szolgált a tej átvételi árát illetően: 2016-ban volt a mélypont 74,40 Ft/liter átvételi árral, de előfordult, hogy csak 65 forintot kaptak. 2014-hez fűződik a csúcs, 102,50 forint literenként. 2017-ben 93,50 lett az átvételi alapár. Jelenleg a zsírtartalom 3,98-as, a fehérje pedig 3,52-es. Azt is elmondta, hogy a múlt évben a tekintélyt parancsoló számadatok ellenére az állattenyésztés veszteséges volt a nyomott átvételi ár miatt, idén viszont már nyereséges lehet.

zalagro2.jpgBorsos János a nagy nyári meleg következményeire vonatkozó érdeklődésünkre úgy reagált, hogy a trópusi hőség hatására pár tizeddel csökken a tej beltartalma, kisebb az állatok tejelőképessége, ami akár a 2-3 litert is elérheti. Visszaesik a tehenek ellenálló képessége a különböző betegségekkel szemben, s várható a szaporulat csökkenése is. Szabó László még fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a tej kalkulációs lap szerinti önköltsége négy éve még 118 forint volt literenként, tavaly 101, idén pedig 94 forint lett. Ami pedig a jövőt illeti, az elnök-vezérigazgató szerint még jobban oda kell figyelni az állattartás körülményeinek a javítására, és az állategészségügyi mutatókra is. Ezekre nem szabad sajnálni a pénzt.

Az ágazatvezető társaságában kilátogattunk a Türje és Sümeg között található tehenészeti telephelyre, ahol tapasztalhattuk, hogy a régi típusú istállókat is igyekeztek komfortosabbá tenni, pár évvel ezelőtt pedig korszerűbb körülmények közé költöztethették a növendékeket. Ebben a nagy melegben nemcsak sűrűbben itatják az állatokat, de a vízzel külsőleg is hűtik, mintegy tusolják őket. A tejházban két 8 ezer literes hűtőtartály is található, bár a tejet – ha csak valami gátló tényező nem jön közbe – naponta el tudják szállítani a feldolgozóhoz. A gépesítettség optimális, s hely van az esetleges újabb beruházásokhoz is. Kis lépésekben ugyan, de mindig előbbre lépnek.

 

A néhány hete dúló viharos időjárás nagyjából 45 milliós kárt okozott a Szombathelyi Tangazdasági Zrt. Rangut-majori, központi állattartó telephelyén, de – ha kisebb mértékben is - más telepekre is kiterjedt a károkozás. Mint Hámori Róbert vezérigazgatótól megtudtuk, a viharos szél levitte a takarmánytároló korszerű Lindab tetőszerkezetének több mint a felét. Most örülhettek neki, hogy a felújításkor alatta hagyták a régi, palás tetőborítást is, amely így még megvédhette a takarmánynak csaknem az egészét. Ennek eredményeként az állattartásban, a tejtermelésben nem volt fennakadás. A vihar fákat is kidöntött, és szénatárolót is összedöntött.  A károk felmérése után megkezdődtek a helyreállítási munkálatok.

novenynem1.jpgKomoly, mintegy 5 millió forintos viharkár érte a táplánszentkereszti Növénynemesítő Állomást is. Balassa György, az állomás vezetője érdeklődésünkre elmondta, hogy egyebek mellett raktárak hullámpalás tetőszerkezetét rongálta meg a vihar (képünkön), le is szabdalta a palákat. De üvegházi üveglapokat is összetört. A károsult összterület nagyjából 100 négyzetméter. A károk helyreállítását folyamatosan végezték. (Képeiken a Növénynemesítő Állomáson okozott kár látható.)

  

pommlek.jpgAz idei nyár elejére jelentős tejfelesleg halmozódott fel a szomszédos Szlovéniában. A helyi vöröskereszt kezdeményezésére és szervezésében ezt a rászorulók között osztották ki. A hazai gyakorlattól eltérően ők nagyon odafigyeltek arra, hogy valóban csak a rászorulóknak jusson az ingyen tejből, ezért az igénylőknek a rászorultságot valamilyen módon igazolniuk kellett. Ehhez kapcsolódó háttér információ, hogy az elmúl években igen komoly gondokkal küzdő,  a magyar nemzetiség által lakott Muravidék tejtermék ellátásában is oroszlánrészt vállaló muraszombati tejgyár (Pomurske Mlekarne) kezd talpra állni. Szlovénia legrégebbi és egyben harmadik legnagyobb tejfeldolgozója 2015-ben csőd előtt állt és 12,3 millió euró befizetési kötelezettséggel volt terhelve. Annak ellenére, hogy ebben az évben a cég árbevétele 8 millió euróval több volt, mint 2014-ben. A kényszerkiegyezés után sem javult a helyzet, a komoly értékesítési nehézségek mellett itt jelentősen zuhant a tej átvételi ára. Aztán tavaly augusztustól a felvásárlási ár meglendült, s idén júliusig 25 százalékkal növekedve már elérte a 33 centet (ez több mint száz forint), valamint a tejtermék értékesítés is megélénkült. 2016-ban már 60 millió liter tejet dolgoztak fel a gyárban, és 33,3 millió árbevételt értek el. Idén ezt 37 millióra szeretnék növelni. A termelékenység és az eredményesség javulása eredményeként 643 nappal a kényszerkiegyezés kezdete után sikerült kifizetniük az 580 hitelezőnek járó 5,1 millió euró követelést.

 

s1_5.jpgLehet, hogy az járult hozzá az elmúlt napoknál sokkal elviselhetőbb időjárásához Sajtoskálon, hogy 13. alkalommal rendezték meg a sajtbemutatót- és vásárt. Bár volt az elmúlt években több résztvevő is, a kínáló asztalokból nem sok maradt üresen. A falunaphoz kötődő hagyományos rendezvényt ezúttal Mathényi László, a Vas megyei közgyűlés elnöke nyitotta meg. Természetesen több sajtlovag is jelen volt, akik az értékelésben is részt vettek, köztük a sajtkészítésben már nevet szerző Kalla Roland úgymond újoncnak minősült. Végigjárták az elárusító helyeket, megkóstolták a választékot. Az idei seregszemlén nagyjából megoszlott a tehén, valamint a kecske- és juhsajtok kínálata.

s2_4.jpgPlájer János, a sajtbemutató- és vásár főszervezője elmondta, hogy 17 potenciális résztvevőt szólított meg, közülük tucatnyi részt is vesz a rendezvényen. Mindig akadnak olyanok, akik első alkalommal jönnek el Sajtoskálra, de legtöbben már régi ismerősök. S valóban, a standokon olyanokkal találkoztunk, akik néhány vagy sok éve járnak vissza ide ebből az alkalomból. A legrégebbiek között található az Egri Margaréta, amelynek választékában idén is volt érlelt juhsajt, ahogy többféleképpen ízesített kalácsra emlékeztető parenyica sajttal is előrukkoltak, amely hamar népszerű lett a vásárlátogatók körében. A Sümegtej elhozta és kóstoltatta a legrangosabb francia sajtversenyen a közelmúltban aranyérmet szerzett Ranolder kézműves keménysajtját is. A Kalla Kft. camemberttel és pálpusztaival is kirukkolt. Ismét a vásárterület sarkában állt Cserpesék gazdag tejtermék tartalmú kínáló kocsija. Mint megtudtuk, egyre több laktózmentes terméket tudnak ajánlani a vásárlóknak, de elhozták népszerű Túró Rudijukat is. Egy fiatal pár, Galavics Antal és Galavicsné Keledi Bernadett a Győr-Moson-Sopron megyei Völcsejről érkezett friss kecskesajtjaival, tucatnyi ízesítéssel. Elmondták, hogy 20 fejős kecskéjük és 20 növendékük van, s már korábban is foglalkoztak az állattartással. Sajtkészítéssel azonban komolyabban csak az idei év elejétől, az óta lettek őstermelők és kistermelők, és vásárokra is járnak. Hallottak a sajtoskáli lehetőségről is, s megragadták az alkalmat. Bíznak benne, hogy profitálnak is majd belőle. 

s3_5.jpgTermészetesen idén is hirdettek eredményt különböző kategóriákban. A közönségdíj I. helyezettje az Galavics Antal és neje, II. a Kalla Kft, III. a Manufaktúra Kulináris Zrt lett. A gyermekek a téti Sallai-Tóth Adél sajtjait tartották a legízletesebbnek. A sajtoskáli képviselő-testület különdíját az őrségi Manufaktúra Kulináris Zrt.-nek ítélték oda. A tavaly első ízben átadott „Sajtművész” elismerő oklevelet idén Kalla Roland kapta. A sajtlovagrend különdíjában az Egri Margarétások részesültek. Idén először a Sajtkészítők Egyesülete (KKASE) is adott át díjat, mégpedig Kalla Rolandnak. 

 

opelinnov.jpgOpel Szentgotthárd Kft.-nél nemcsak a balesetmentes munkavégzésre figyelnek oda, de szívükön viselik az innovációt, a technológiai megújulást is. Ennek érdekében konzorciumvezetőként vettek részt abban a Versenyképességhez és Kiválósági Szerződésekhez kapcsolódó kutatás-fejlesztési projektben, amelynek zárására június végén került sor. A sajtó képviselői megismerkedhettek magával a projekt lebonyolításával, de annak konkrét eredményeivel is. A konzorcium tagjai a csaknem kétmilliárd forintnyi programban 232 kutatás-fejlesztési feladatot valósítottak meg, s a feladatokon több, mint 25 szervezet osztozott. Jól működik az országos együttműködési hálózat, amely a projekt szakmai bázisát adja a 10 kutatási főigény mentén. A gotthárdi gyárban Grzegorz Buchal gyárigazgató egyebek mellet arról is beszélt, hogy a projekt két és fél éve alatt kilenc konzorciumi tag működött együtt, s kétszáz szakértő segítette a munkát. Dr. Viharos Zsolt János, a projekt szakmai vezetője egyebek mellett felhívta a figyelmet arra, hogy a virtuális és a fizikai gyártás egymást kiegészíti, s bár Vas és Zala megyében száz gépipari, elektronikai és járműipari cég mintegy 15 ezer embert foglalkoztat, a kutatás és fejlesztés eddig meglehetősen háttérbe szorult. Ezen segített a mostani program, amelynek keretében a résztvevő vállalatok megfogalmazták, milyen termékfejlesztésre van szükségük.

Az eredmények pedig magukért beszélnek. A sokféle tudományos-technikai publikáció mellett konkrétumként például megvalósították a kerámiás szikraforgácsolást, az Opel gyár számára komplex kamerarendszert is kifejlesztettek, amely a ritkán előforduló hibákat is kiszűri, s képes bármilyen terméket felismerni. Más újítások mellett egy szombathelyi elektronikai cégnél pedig a szoftverjavításhoz kapcsolódóan alkatrész-felújításra dolgoztak ki eljárást. Tervbe van véve egy kutatási hálózat létrehozása, a mostani projekt továbbgondolása, valamint az önálló innováció ösztönzése is. Képaláírás: Az Opel motorgyártó soraira fejlesztettek ki kamerarendszert        

LE 2017.08.07. 14:11

Mohácstól Szigetvárig

kerekasztal1.jpgA Szentgotthárdi Történelmi Napok keretében került sor július 29-én a színház aulájában arra a kerekasztal beszélgetésre, amelyen több tucat érdeklődő, köztük Huszár Gábor polgármester is jelen volt. A közelmúltban megjelent, történelmi témájú kiadványok adták az apropóját a kis előadásoknak és beszélgetésnek. Dr. Tóth Ferenc, a Történettudományi Intézet  tudományos tanácsadója mutatta be kollégáit, Dr. Papp Norbertet, a Pécsi Tudományegyetem tanszékvezetőjét, és Farkas Gábor Farkast, az Országos Széchenyi Könyvtár osztályvezetőjét. Bevezetőként elmondta, hogy fontos szerepe volt a folyóvizeknek egyes történelmi eseményeknél, csatáknál, ezért is adták a „Sorsforduló a folyó mentén” címet ennek a rendezvénynek. Kiemelte, hogy a törökök elleni közdelem egy része folyóvizek mentén zajlott le.

Farkas Gábor Farkas a mohácsi csatára hegyezte ki mondanivalóját, már csak azért is, mivel erről jelent meg egy átfogó tartalmú, szép küllemű kiadvány. Elmondta, hogy lényegében a nagykanizsai katonáskodása idején „fertőződött meg” azzal, hogy kutassa történelmünk ezen jelentős  eseményét, korszakát. A magyar könyvek szakértőjeként ezért is erősen kapcsolódik Mohácshoz. Ottlik Géza szavaira utalva szólt arról, hogy nincs még egy ország, ahol úgy ünnepelnék a történelmi veszteségeiket, mint nálunk, mintha ezek győzelmek lettek volna. A mohácsi csata 1526. augusztus 29-én délután háromkor kezdődött és nagyjából hat órára véget is ért. Augusztus 29. a törökök számára szent dátum, hiszen 1521. augusztus 29-én esett el Nándorfehérvár, valamint ezen a napon vették be Budát 1541-ben. A mostani könyve újabb fontos kutatási eredményeket tartalmaz. De ez a téma nemcsak a történész szakmát mozgatja meg, hiszen két szombathelyi szakorvos például cáfolta azt, hogy II. Lajos a mohácsi csatában esett el, szerintük ugyanis hat héttel később hunyt el. Az ő véleménye szerint a királyt Mohácsnál egy olyan anyagú talajba temették, ami konzerválta a testet. Sok egyéb tényező is azt támasztja alá, hogy valóban a csatában esett el II. Lajos, és ott el is temették.

kerekasztal4.jpgPapp Norbert a szigetvári csatáról, annak kapcsán megjelent könyvről beszélt. Emlékeztetett arra, hogy a már 72. életévébe lépő Szulejmán szultánnak 1566 nyarán a szigetvári a 16. hadjárata volt. Már betegen vállalta fel ezt a csatát. Több, mint egy hónapos ostrom után foglalták el a várat, de a csata után meghalt Szulejmán, röviddel később pedig Zrínyi Miklós, a várvédő kapitány is. A kutatás kiderítette, hogy nem akarták a török sereg harci kedvét szegni, az egységet megbontani azzal, hogy bejelentik a szultán halálát, s a legendák szerint egy álszultánt jelöltek ki a szerepére. Nem tudták azonban, mit kezdjenek Szulejmán holttestével, s végül úgy döntöttek, hogy kiszárítják, és eltemetik. A belső szerveket a feltételezések szerint kiemelték, és szintén elföldelték. A kutatások azt mutatták ki, hogy a sír környékén egy dzsámit és erődítményt létesítettek. A városszerű emlékhelyet Turbéknak nevezték. Ennek ideológiai üzenete volt a törökök számára. A vita most leginkább arról folyik, hogy hol is van valójában Szulejmán szigetvári síremléke (türbéje). 2013 óta új informatikai eszközök, módszerek segítségével valósították meg az események környezeti rekonstrukcióját. Ebből kiderült, hogy a korábban a síremlékként hitt két helyszín téves volt, s a valóságban ez a vártól 4-4,5 kilométerre lehetett egy magaslati helyen. Ez egy városnyi terület, aminek kutatása tovább folyik.

Tóth Ferenc a többi kiadványt is megismertette az érdeklődőkkel, röviden beszélt a tartalmukról is. Ezek között Montecuccolitól származó francia nyelvű történelmi könyv újabb kiadása is szerepelt. A szentgotthárdi származású történész felhívta a figyelmet arra, hogy a hadtörténet egy rendkívül érdekes, izgalmas terület, rengeteg kutatási anyaggal. Mint mondta, jelenleg folyamatban van egy újabb francia nyelvű történelmi témájú könyv kiadása, amelynek szintén vannak gotthárdi vonatkozásai. Tóth Ferenc megemlítette azt is, hogy készül, és rövidesen megjelenik a szentgotthárdi csatához kapcsolódó, 2014-es jubileumi emlékkonferencia tanulmányait tartalmazó kötet is. Bemutatta a Zágorhidi Czigány Balázzsal együtt szerkesztett, Szent Márton konferenciáról szóló könyvet is.

Többen is hozzászóltak, kérdéseket tettek fel az elhangzottakkal kapcsolatban, például, hogy mi az igazság arról, hogy halász találta meg II. Lajos holttestét, és valójában hol feküdt az, mi lett Szulejmán belső szerveivel, hogyan temették el azokat, és hogyan függtek össze, hogyan hatottak egymásra a mohácsi csata idején dúló európai ütközetek. Képaláírások: Vajon mit írnak a törökökről? A résztvevő szakemberek: Tóth Ferenc mellett jobbra Farkas Gábor, balra Papp Norbert

 

napozas.jpgItt nyár, a szabadtéri munkák, sportolások, napfürdőzések időszaka. Amikor kifekszünk a napra, rövidnadrágban vagy félmeztelenül kertészkedünk, barkácsolunk, kerékpározunk, nem is gondolnánk arra, hogy a klímaváltozásnak, az ózonlyuk bővülésének következményeként bőrünk milyen veszélynek van kitéve. Ezért érdemes megfogadni dr. Varga Mariann bőrgyógyász szakorvos tanácsait. Mint a főorvos asszony elmondta, bőrünk állapotára érdemes odafigyelni, mivel azok betegséget is jelezhetnek. A nyári napozásos időszakban pedig különösen fontos a bőr megvédése. A túlzott napimádás, s ennek következtében a leégés károsítja a bőrt, mi több, aki időben nem fordul orvoshoz, akár bőrrákot is kaphat, amire sajnos egyre több példa van.

napozas2.jpgMég a legjobb fényvédőszerek sem adnak teljes védelmet a leégéssel, a későbbi bőrbetegséggel szemben, így a legerősebb napsugárzás idején inkább kerülni kell a napozást. Ez általában délután egy és három óra közötti időszakra tehető. A kisgyermekeket különösen óvni kell a leégéstől. Persze nemcsak a napsugárzás okozhat bőrbetegséget, számtalan más oka is van a bőr elváltozásának. Az anyajegyek elkaparása, megsértése is súlyos következménnyel járhat, ahogy általában minden feltűnő elváltozás a bőrön. Ami tehát a legfontosabb: bármilyen szokatlan elváltozást tapasztalunk a bőrünkön, azonnal forduljunk szakorvoshoz.