100_7610.JPGA tavasz és a nyár igazi főszezon az Őrségben is. Sajnos inkább megszűntek, mint nyíltak színvonalasabb vendéglátóhelyek, így alaposan felértékelődnek a már nagy hagyományú vendéglők, éttermek, köztük a jó hírű bajánsenyei Berek Halászkert. A tágas zöldterülettel, kis játszótérrel, hangulatos terasszal rendelkező csárda jellegű egység az egytálételektől az őrségi specialitásokig széles ételválasztékkal, és természetesen italválasztékkal is várja a betérőket. A főút mentén található étterem nevéhez méltóan elsősorban finom halételeivel hívja fel magára a figyelmet, de egyéb olyan ételekkel is, amelyek másutt nemigen rendelhetők. Ezek közé tartoznak a tájjellegűek, mint például a vargányás hajdinaleves és a tökös-mákos rétes, vagy a vadételek.  A családos vendégeknek külön vonzerő a gyerekek időeltöltését segítő szabadtéri játszótér, az állatok, a kis tavacska. Év közben, de elsősorban az idegenforgalmi szezonban legtöbb a német, osztrák és szlovén vendég, ezért az étlap németül és szlovénül is olvasható. 

berek2_2.jpgPünkösdi kiránduláskor, az Őrségi Vásár forgatagából, az őriszentpéteri, szalafői vendéglők akkori zsúfoltságából is érdemes idelátogatni egy kellemesen eltölthető ebédre vagy vacsorára, ahogy más idegenforgalmi szezonbeli rendezvényről és tranzitutasként is. Az üzemeltető Spilák György fiai közreműködésével jó hírt szerzett már kis- és nagykereskedésének is, amelyben sokfajta, különböző kiszerelésű halféleség mellett más mélyhűtött élelmiszereket, és élelmiszer-alapanyagokat forgalmaz, kedvező áron. Manapság egyre nagyobb jelentősége van annak, hogy a vendéglátóhelyek a környezetükben megtalálható, tájjellegű alapanyagokat is felhasználják ételeik elkészítéséhez. Nem kivétel ez alól a Berek Halászkert sem, ahol olyan őrségi alapanyagokat használnak fel, mint például a tökmagolaj vagy a hajdina. Az egység novemberig délelőtt 10-től este 9-ig tart nyitva. Már csak be kell térni.

emese3.jpgAki a Balaton környékéről vagy máshonnan ruccan Hévízre, jó teszi, ha felkeresi a helyi termelői piacot. Ott pedig, ha finom sajtot akar, akkor Tusz Emese standját. Nem véletlenül ajánljuk őt, hiszen igen sokan keresik fel úgy itthoni, mint külföldi vásárlók. A nagy áruválasztékú, vonzó standja szinte szemben van a csarnok főbejáratával. Jól jön neki, hogy tud értekezni az orosz vásárlókkal is, akik mellett a szintén oroszul beszélő ukránok sem ritka vendégek. Nem csoda, hiszen Emese sajtjai rendkívül egészségesek, színezékektől, tartósítószerektől mentesek. A sajtok fiatal mestere tapolcai műhelyéből szállítja gazdag választékát elsősorban a nyitva tartásával és forgalmával magának elismerést kiváltó hévízi termelői piacra.

emese1.jpgA sokféle kecskesajt mellett kínál kecsketúrót, kecske savóitalt, kecske joghurtot, kecske kefirt is. A sajtválaszték görögszénás kecskesajt és félkemény, nagyon krémes kecske- és juhsajt is megtalálható. Az árak nem nyomottak, hiszen utalnak a minőségre is. A magyar vásárlók vannak kisebbségben, a vevők többségét elsősorban a kecske- és juhsajtot jól ismerő és kedvelő orosz üdülő- és fürdővendégek alkotják, de vannak csehek, lengyelek, szlovákok, németek és osztrákok is, hogy más nációkat már ne is említsünk. Emese a hévízi termelői piacon kedden 7-13 óráig, csütörtökön 12-18-ig, szombaton pedig 7-13-ig várja a vásárlókat, de kitelepül vasárnap káptalantótiba is. Mint elárulta nekünk, nagy fába akarja vágni a fejszéjét, jövő szezonra kiszélesíti profilját, amiről időben fogunk tájékoztatást adni.

  

balcsi1.jpgMájus közepe, péntek. Esőfelhők gyülekeznek a magasban, odalent pedig még a kiskabát is elmegy. Kihalt, szomorú látványt nyújt a „Magyar Tenger” partja. Nem így volt ez egy hónappal korábban, amikor a teljesen átalakult időjárás kora nyarat hozott, s szinte leszakadt a Balaton. Ezt tapasztalta Rompos László is, aki a badacsonyi sor leghangulatosabb, a klasszikus időket idéző borozóját üzemelteti. A Vigadó borozó nyitott teraszával, stílszerű berendezésével, árnyas, szép fáival szinte egy kis szigetet képez a legtöbb helyen nem éppen vonzó módon beépített sor vendéglátó egységei között.

 

balat1.jpgAz évtizedek óta tapasztalattal rendelkező borozós azt is elmondta, hogy nemcsak az április, de már a március is igen jó időt hozott, örvendetes módon ismét visszatértek a magyar vendégek a Balaton környékére, megengedhetik maguknak, hogy akár egy-egy hétvégére is leruccanjanak egy kis borozgatásra, falatozgatásra, kirándulásra. Szép nyári időben pedig természetesen strandolásra, napozásra. Érdekes módon már nemcsak borongós, esős időben időznek el a standokon, megtöltik a helyeket szép, napsütéses időben is. Már csak azért drukkolnak, hogy végre megjöjjön az igazi nyár, és már pünkösdkor is legyen miért leruccani a tóparti helyekre. Amúgy a megszokott németek mellett meglehetősen sok lengyel és cseh vendég, turista is forgolódik a környéken. A széles borválasztékkal és más italféleségekkel vendégcsalogató Vigadó borozóban annak ellenére nagyon kedvező a folyó bor ára, hogy megemelték egy deci árát 110-ről 120 forintra. Sok év után a kéknyelű 220 forintot kóstál, ami szintén alacsony ár. Másutt  250-400 forintos borárakkal találkoztunk, a csapolt sör korsóját így az előszezonban 500-750 forintért kínálják minőségtől függően.

varbufe.jpgS ha már az áraknál tartunk, a halászlé 1600-1700 forint, a babgulyás 1300 körül van, 10 deka hekkért 400 forintot kérnek, s furcsa módon ugyanennyibe kerül a mindig is a legolcsóbbnak számító balatoni hal, a keszeg is. A hasábburgonyát 350-400 forintért kínálják, a sima lángos szinte mindenütt 450 forint, a sajtos 650, a sajtos-tejfölös 800, hangsúlyozva hogy ez még az előszezoni ár, főszezonban akár több is lehet. A fagylalt gombócának átlagára 300 forint. A déli parton – mint mindig – valamivel magasabb az árszínvonal, mint az északin, de a vendéglátósok legalább olyan bizakodóak a főszezont illetően, mint a másik parton. Amúgy komoly fejlesztések zajlanak a tó partján. Megújul a badacsonytomaji kultúrház, a hajdan népszerű badacsonyi Hableány pedig több profilváltás után borászati központtá és habzóborkészítő üzemmé alakul át. A strandok gőzerővel készülnek a főszezonra, több helyen, például Badacsonyban is átépítések, fejlesztések tapasztalhatók.  

balat2_1.jpgHa valaki Sopron és Sárvár irányából közelít a Balatonhoz, vagy Sümegen utazik át, annak ideális pihenőhely lehet, ha betér a sümegi Vársétányra. Ott is ideális vendéglátóhelyet talál a Vár Büfé Falatozóban. Itt éhségét és szomjúságát egyaránt olthatja, hiszen a meleg egytálételektől (például: babgulyás, pörkölt) a gyorsételekig (például: sült hal, kolbász, velős pirítós) a kávéig, a többféle szörpig és csapolt meggyízű sörig igen széles választékkal találkozhat. Az ár pedig vendégbarát. A gyerekek különösen örvendezhetnek a tégelyes fagylaltnak, a jégkrémnek és a jégkásának. Mi több, az idei szezontól kezdve a hajdan igen keresett és szeretett csavart fagylalt is kapható lesz az egységnél. A hangulatos nyitott terasz mellett pedig egy fedett rész védelmet nyújt az időjárás viszontagságaival szemben. Főszezonban délelőttől estig tartanak nyitva és bankkártyával is lehet fizetni.                

A magyarországi szlovén nemzetiségi kisebbség jövője szempontjából fontos információk hangzottak el a szentgotthárdi refektóriumban tartott sajtótájékoztatón.

sajtotaj2.jpgSoltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára azzal kezdte mondandóját, hogy a rábavidéki szlovének élete egyrészt nehéz, másrészt nagyon szép. Ugyan kevesen vannak, de az egyik legösszetartóbb kisebbségi közösséget alkotják, akik erősen kötődnek hagyományaikhoz. A magyar kormány segíteni tud a nemzetiség fennmaradásáért és fejlődéséért. Ezt szolgálja, hogy a szlovén kormánnyal együttműködve támogatja a Rábavidék gazdasági fellendülését, amely szorosan kapcsolódik a magyarok lakta Muravidék fejlesztéséhez is. A vállalkozások támogatása új munkahelyek létesítését teszi lehetővé. Nagyon fontos a helyben maradáshoz az iskolák, óvodák segítése. Idén a felsőszölnöki iskola felújítására, eszközbeszerzésre 40 millió forintot szán a kormány. Fontos a nemzetiségek kulturális értékeinek a megőrzése is, ezért az orfalui tájház megújítására 6 millió forint jut. A hit, a kereszténység megtartó ereje is jelentős, ezért a felsőszölnöki templom felújítására 40 millió forint támogatást adnak. Az alsószölnöki templom felújítása is napirendre kell, hogy kerüljön, ezért első lépésben 14 millió forintot szánnak a felújítás elkezdésére. Igen jó a kapcsolat a két ország kormánya között, és ez a kisebbségek kölcsönös megbecsülésében, segítésében is kifejeződik. Egy kérdésre úgy reagált, hogy 3 millió forint erejéig megkezdődhetnek az apátistvánfalvai templom felújításának előkészítő munkálatai is.  Dr. Székely János szombathelyi megyéspüspök néhány mondattal ecsetelte a szentgotthárdi templom felújításának alakulását. Ez az ország harmadik legnagyobb barokk temploma. Köszönetét fejezte ki a támogatásért eme kultúrkincs megőrzéséhez. A munkálatok tervezése befejeződött, elkezdődött az állványozás, a kivitelezés is. Vannak statikai problémák, ezeket is ki kell küszöbölni. Két oltár restaurálását egyelőre ki kell hagyni, de nem mondanak le róla. A kivitelezési munkálatok megkezdése ugyan csúszott, de remélhetőleg 2022. január 31-ére befejeződik a felújítás. A megyéspüspök is úgy látja, hogy a szlovén nemzetiség is nagyon ragaszkodik a gyökereihez, s életereje, kultúrája gazdagítja magyar hazánkat is. V. Németh Zsolt miniszteri biztos, a térség országgyűlési képviselője úgy vélte, most egy különleges helyzetről beszélünk, hiszen a szlovén kisebbség ereje és a támogatási rendszer megállíthatja az elvándorlást, a falvak elnéptelenedését. Ezt szolgálhatja a Magyar Falu Program, az oktatási intézmények fejlesztése, és a térség gazdaságfejlesztési programja. Az sem mellékes, hogy ezen a vidéken nagyfokú a lakosságnak a hithez való ragaszkodása is. Kissné Köles Erika a szlovén nemzetiség parlamenti szószólója úgy ítélte meg, hogy most minden területen mellé állnak a szlovén nemzetiségnek. Az oktatási-nevelési intézmények számára a megnyugtató gazdálkodás biztosított. 2012 óta nincs költségvetési forráshiányuk. Meg kell tanulnia a szlovén nemzetiségi kisebbségnek jól élni és fejlődni. Ezen célok érdekében dolgozik együtt a politikai és egyházi vezetés, és ezt erősíteni kell a jövőben. Olyan emberekre van szükség a nemzetiségi önkormányzatokban, akik a célokat vállalják a jövőre vonatkozóan. Az elmúlt években is már több támogatást kaptak a kormánytól, és remélik, a gazdaságfejlesztési program is sikeres lesz.

Szót kapott az eseményen megjelent Huszár Gábor, Szentgotthárd polgármestere is, aki arra kérte a jelenlévő politikusokat, az egyház vezetését, hogy az ország harmadik legnagyobb barokk épületegyüttesének ne csak a templomának, de a kolostorépületének a felújítására is jusson pénz, amely ugyan nem egyházi célokat szolgál, de az itt helyet kapó hivatalok szolgálják a térség lakosságát, köztük a szlovén kisebbséget is. Dr. Boris Jesih Szlovénia szentgotthárdi főkonzulja megköszönte a szlovén kisebbségnek gyújtott kormányzati támogatást. Elmondta, hogy a szlovén kormány is folyamatosan támogatja az itteni szlovén lakosságot, de a magyar kisebbség által lakott Muravidéken is indultak hasonló projektek, mint amiket itt terveznek. Reményét fejezte ki, hogy a tervek mielőbb meg is valósulnak.          Képaláírás: Kissné Köles Erika köszönti a sajtótájékoztató résztvevőit. (Balra Soltész Miklós és V. Németh Zsolt, jobbra dr. Székely János és Ropos Márton, az Országos Szlovén Önkormányzat elnöke)

szallo2.JPGMájus 13-án adták át ünnepélyesen az egykori szentgotthárdi laktanyaépület átalakításával létrejött korszerű munkásszállót. A Himnusz elhangzása után elsőként Harangozó Bertalan Vas megyei kormánymegbízott mondott avató beszédet. Emlékeztetett arra, hogy Szentgotthárd az elmúlt másfél évszázadban megélt jót és rosszat egyaránt, s amely Széll Kálmán egykori pénzügyminiszter és miniszterelnök hathatós támogatásának köszönhetően a 19 és 20. század fordulóján a főváros után talán a legsokoldalúbb iparszerkezettel rendelkezett. A rendszerváltás után fellendült a város fejlődése, melynek fontos fejleménye volt az Opel gyár létesítése. A fejlődés látványos jele a most átadott munkásszállás is, amely a környéken munkát vállalóknak ad kényelmes, nyugodt körülményeket a pihenéshez, feltöltődéshez. A megye foglalkoztatási szempontból tapasztalja a környező országok közelségét, munkaerő-elvonó hatását. Ez munkaerőhiányt gerjesztett, ezért fontos, hogy a távolabbról ide jövő dolgozókat el tudják szállásolni.

szallo3.jpgHuszár Gábor, Szentgotthárd polgármestere utalt arra, hogy ebben a térségben – elsősorban a megyei jogú városokban – több tízmilliárdos értékű beruházásokat valósítottak meg az elmúlt években. Ha erős Szombathely, Zalaegerszeg és Nagykanizsa, akkor erős Szentgotthárd is, és ha erős Szentgotthárd, akkor a térsége is. Utalt arra, hogy az Opel kormányzati kapcsolatokért felelős vezetőjével együtt kezdeményezték azt, hogy a kormány segítsen a munkaerő megtartó képesség erősítésében. Ezt felkarolta annak idején Cseresnyés Péter államtitkár, aki a kezdeményezést a kormány elé vitte, aminek egyik következményeként most átadhatják ezt a korszerű, 202 férőhelyes, kormányzati támogatással készült munkásszállót. Kiemelte az Axill Kft. nehéz, de gyors és jó munkáját. Bölcs döntésnek tartotta, hogy ebben a munkásszállóban csak magyarországi gyárakban dolgozók szállásolhatók el, s erről igazoltást is kell hozniuk. Arra is kitért, hogy a jövőben folyamatosan oda kell figyelni arra, hogy az itt lakók mindig nyugodt, tiszta körülmények között tölthessék napjaikat.

szallo4.jpgBodó Sándor, a Pénzügyminisztérium foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkára avató beszédében elmondta, hogy ez a létesítmény is a gazdaságélénkítést szolgálja, egy munkaerőhiányra adott válasz. Ez a város is küzd ezzel a problémával. Persze ez jobb, mintha sok embernek nem lenne munkája. A nyugat-dunántúli térségben 5,6 százalékos a gazdasági növekedés, ami elismerésre méltó. Ez magával hozta a munkanélküliség jelentős csökkenését is, ami itt az országos átlagnál jóval kisseb, 2 százalék körül mozog. De a cél, hogy még ennél is jobb legyen. A foglalkoztatási mutató is magasabb lehet ebben a térségben az országos 70 százaléknál. Ez lényeges az egész magyar gazdaság fejlődése szempontjából is. A máshonnan érkezők elszállásolására indult a munkásszálló létesítés programja, amelynek része ennek a minden igényt kielégítő munkásszállónak az átadása is. A 673 milliós költségvetésű beruházáshoz több mint 400 millió forintnyi támogatást adott a kormány, a többi önrész. Az sem mellékes, hogy egy egykori laktanya sorsára váró épületét sikerült felújítani és hasznosítani, amelyekből még sok akad az országban. A 4 százalékos gazdasági növekedés hosszútávon tartható lesz, ennek ellenére tovább kell keresni a munkaerő-piaci tartalékokat is. Elsősorban a szakképzet munkaerő hiányzik. A nyugdíjasok újrafoglalkoztatásával is lehet enyhíteni a problémán. Végezetül azt kívánta, hogy a munkásszálló váltsa be a hozott fűzött reményeket.

A nemzeti színű szalag átvágásával hivatalosan is átadták az épületet, amelyet megáldottak a történelmi egyházak képviselői. Az állófogadáson V. Németh Zsolt miniszteri biztos, a térség országgyűlési képviselője mondott pohárköszöntőt, hangsúlyozva a munka becsületét, a beruházás fontosságát, azt, hogy helyiek kezdeményezésére valósult meg.  Az épületet bejárók pedig azt tapasztalhatták, hogy egy jó színvonalú panzió minőségében lakhatnak itt a leendő lakók.